 |
| 5. kép: Az Erzsébet híd |
| |
 |
| 6. kép: Az Újpesti vasúti híd |
A Horthy Miklós (Petőfi) híd 193337-ig épült. Az Árpád híd építését a második világháború kirobbanása állította meg.
A második világháború végén valamennyi budapesti hidat felrobbantották. Helyettesítésükre a Margit híd és az Erzsébet híd mellett, továbbá a Ferenc József híd, a Horthy Miklós híd és az Összekötő vasúti híd roncsainak felhasználásával cölöphidak, majd pontonhidak épültek a szükségközlekedés fenntartására. Ugyanakkor nyomban megkezdődött a félállandó Kossuth híd építése. Ezt a hidat nem egészen egy év alatt sikerült forgalomba helyezni. Ennek a hídnak a felépítésekor a gyorsaság volt a fő cél. Nem kerülhetett régi pillérekre, azok környezetét a felrobbantott hidak roncsai foglalták el. A roncsok időt rabló kiemelését már jórészt úszódaruk végezték, amelyeknek tervezése még a háború alatt, építése pedig 1945 elején megindult. Ez lényegesen gyorsította a roncskiemelést, s később, a hidak újjáépítésekor új, a hagyományosnál olcsóbb és gyorsabb szerelési technológiát tett lehetővé. A Kossuth híd 1946. január 18-án nyílt meg a forgalom számára. A félállandó Kossuth hidat az újjáépített Lánchíd megnyitása után a forgalom elől elzárták, majd 1960-ban lebontották.
A közúti hidak közül elsőnek a Ferenc József híd épült újjá, amelyet Szabadság híd néven 1946. augusztus 20án adtak át a forgalomnak.
A Margit híd két ütemben 1947. november 16.-ra, és 1948. augusztus 1-jére készült el.
A Lánchíd 1949. november 20-ára, első megnyitásának száz éves évfordulójára épült újjá.
Utána új hidat avattak: az Árpád hidat. A háborút megelőzően már épülőfélben volt, s amelynek az óbudai szakasza a főmederig terv szerinti szélességben el is készült. A második világháború végén sértetlenül maradt pilléreire a tervezettnél jóval keskenyebb vasszerkezetet építettek és a hidat 1950. november 7-én forgalomba helyezték. (A híd 1956-ig Sztálin nevét viselte.)
A Horthy Miklós híd két évre rá, 1952. november 25-én Petőfi híd néven került forgalomba.
Az új Erzsébet híd 1964. november 20-án nyílt meg.
A vasúti hidak közül az Összekötő vasúti Duna híd ideiglenes szerkezettel 1946. október 31-én készült el. Végleges jelleggel, az egyik vágányt 1948. szeptember 8-án, a másikat 1953. június 22én adták át a forgalomnak. Az Újpesti vasúti híd 1955. május 21-re készült el, a mai napig „ideiglenes" jelleggel. 1984-ben az Árpád hidat kiszélesítették, két, három-három nyomú közúti híd épült mellé egyik a ki-, a másik a befolyási oldalon.
A főváros körül kiépülő M0 autópálya gyűrű átvezetésére 1990-ben létesült a főváros déli határánál új dunai átkelés, a Hárosi Duna-híd. Kivitelezését a Hídépítő Vállalat nemzetközi pályázaton, alternatív megoldásával nyerte el. Majd 1995-ben a Déli összekötő vasúti híd mellett, új pilléreken felépült a Könyves Kálmán körút átvezetésére a már régen esedékes Lágymányosi-híd.
A Duna hidak kezelése
A budapesti közúti Duna-hidak felügyelete és karbantartása, kezelése a Lánchíd megváltásától kezdődően a Pénzügyminisztériumhoz tartozott, amit a vámjövedelmek beszedése és kezelése indokolt. A Pénzügyminisztérium illetékessége a hídvámok eltörlését követően még egy ideig megmaradt, azonban célszerűnek mutatkozott a hidak felügyeletét és karbantartását a Kereskedelemügyi Minisztérium hatáskörébe áttenni, amit az 1921. évi XXIII. törvénycikk rendelt el. Ez a minisztérium volt akkoriban a közlekedésügyek főhatósága.
A budapesti közúti Duna-hidak fenntartásáról 1921. július l-jétől kezdődően a második világháború utolsó évéig, 1944-ig gondoskodott ez a főhatóság. Ekkor vette át ezt a tevékenységet a Főváros. A hidak felrobbantását követő teendők az egész ország összefogását igényelték, ezért célszerű volt az újjáépítés feladatát és felelősségét átmenetileg ismét miniszteri szinten irányítani. A „hídcsatát" a Közlekedésügyi Minisztérium irányította. A hidak újjáépítése után ez az ügykör 1950 évégig a minisztériumé maradt. A Magyar Állam tulajdonát képező Duna-hidak fenntartásáról 1951. óta a Főváros erre létesített szakszolgálata útján gondoskodik. 1994-ben a Duna-hidak is Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonába kerültek, ezen belül a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya gyakorolja a kezelői jogokat, míg a hidak üzemeltetési feladatát megbízásukra, felügyeletük alatt jelenleg a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. végzi.
A budapesti Duna-hidak néhány főbb adata
| Híd |
Épült |
Építés |
Össz hossz (m) |
Nyílások |
Szélesség |
Alapozás mód |
Felszerkezet |
2002 forg.jármű/nap ezer |
| Szám (2) |
Legnagyobb (m) |
Össz (m) |
Közútút sáv |
Vágány (3) |
Min (1) |
Súly (t) |
| Árpád |
1939-50 |
új |
928 |
12 |
103 |
13,0 |
2x1 |
2v |
sík vb. keszon |
F |
8405 |
~150 |
| 1981-84 |
szélesítés |
|
|
|
35,4 |
2x3 |
2v |
vb. cölöp |
A |
5500(v) |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8400 (k) |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(5) |
|
| Margit |
1872-76 |
új |
|
|
|
16,9 |
2x1 |
2v |
vas keszon |
K |
5012 |
~87 |
| 1935-37 |
szélesítés |
607 |
6+2 |
88 |
22,4 |
2x2 |
2v |
vas keszon |
F |
2400 (4) |
|
| 1947-48 |
újjáépítés |
|
|
|
25,0 |
2x2 |
2v |
|
F |
5183 |
|
| Margit szárnyhíd |
1899-1900 |
új |
71 |
1 |
70 |
12,0 |
2x1 2x1 |
|
Sík |
|
526 |
|
| 1947-48 |
újjáépítés |
|
|
|
13,2 |
|
|
- |
|
250 (4) |
|
| Kossuth |
1945-46 |
ideiglenes |
355 |
9 |
80 |
13,7 |
2x1 |
|
vb. cölöp |
F |
750 |
1960-ban elbontva |
| Lánchíd |
1839-49 |
új |
|
|
|
14,0 |
2x1 |
|
Sík |
K |
2140 |
|
| 1913-15 |
átépítés |
380 |
3 |
203 |
14,8 |
2x1 |
|
Sík |
C,F |
5194 |
|
| 1947-49 |
újjáépítés |
|
|
|
14,8 |
2x1 |
|
|
C,F |
3000 (4} |
~35 |
| Erzsébet |
1898-1903 |
új |
380 |
3 |
290 |
18,0 |
2x2 |
2v |
vas keszon |
Carb F |
11180 |
~ 100 |
| 1960-64 |
új híd |
|
|
|
27,1 |
2x3 |
(2v) |
+ vb. keszon |
A, F kábel |
6300 |
|
| Szabadság (Ferenc J.) |
1894-96 |
új |
334 |
3 |
175 |
20,1 |
2x1 |
2v |
vas keszon |
F |
4900 |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
+1200 |
~17 |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ellensúly |
|
| 1945-46 |
újjáépítés |
|
|
|
20,1 |
2x1 |
2v |
_ |
F |
2300 (4) |
|
| Petőfi (Horthy M.) |
1933-37 |
új |
514 |
3+6 |
154 |
22,7 |
2x2 |
2v |
vas és vb. |
F |
8000 |
|
| 1950-52 |
újjáépítés |
|
3+6 |
|
25,6 |
2x2 |
2v |
keszon |
F |
7560 |
~ 76 |
| 1979-80 |
pálya átép |
|
3+4 |
|
25,6 |
2x2 |
2v |
vb. cölöp |
|
|
|
| Lágymányosi |
1992-95 |
új |
494 |
6 |
98 |
305 |
2x2 |
[2v] |
fúrt vb-cölöp |
A |
6280 |
~90 |
| M0 Hárosi |
1987-90 |
új |
770 |
9 |
108 |
17,5 |
2x2 |
|
fúrt vb-cölöp |
A |
4340 |
~50 |
| Újpesti vasúti |
1894-96 |
új |
|
7+1 |
92 |
7,5 |
|
1v |
vas keszon |
K |
? |
|
| 1932 |
erősítés |
665 |
7+1 |
91 |
7,5 |
|
1v |
- |
F |
? |
|
| 1953-55 |
proviz. |
| | | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
