Elbirtoklás

A tulajdonhoz fűződő jogok gyakorlásának elmulasztása - amennyiben a törvényi feltételek fennállnak - egy idő elteltével a régi tulajdonjog elvesztését, és ezzel egyidejűleg egy új tulajdonos tulajdonjogának keletkezését eredményezi. Ez a folyamat az elbirtoklás.

Az elbirtoklással történő tulajdonszerzés a törvény erejénél fogva keletkeztet tulajdonjogot, így ahhoz sem szerződés, sem hatósági döntés nem szükséges.

Elbirtoklással minden olyan dolgon lehet tulajdont szerezni, amely tulajdonjog tárgya lehet (ingóságok, ingatlanok), kivéve, ha jogszabályi előírás a tulajdonszerző személyében rejlő okból, vagy a megszerzendő dologgal kapcsolatosan az adott dolgon való tulajdonszerzést nem teszi lehetővé. Így például külföldi személy termőföld tulajdonjogát akkor sem szerezheti meg, ha rá nézve egyébként fennállnak az elbirtoklás feltételei (A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 6-7.§)

Az elbirtokláshoz szükséges, hogy az elbirtokló sajátjaként birtokolja a dolgot. Az elbirtokláshoz szükséges idő kezdetének a dolog feletti hatalom megszerzésének (birtoklás) időpontját kell tekinteni. A sajátkénti birtoklás egyrészről külső megnyilvánulásokból (beruházások végrehajtása, teherviselés a dologgal kapcsolatban, nyilatkozatok stb.), másrészt a birtokló saját meggyőződése (jogosan birtokol, ezért birtoklását jogszerűen senki sem szakíthatja meg) alapján állapítható meg. Elbirtoklással nem szerezhet tulajdonjogot az, aki nem jóhiszeműen, hanem erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, mivel ezekben az esetekben hiányzik a belső meggyőződés.

További feltétele az elbirtoklásnak az, hogy a birtokló a tulajdonossal szemben szakadatlanul birtokolja a dolgot. Amennyiben a tulajdonos a birtokost írásban felszólítja, hogy a dolgot adja neki vissza, vagy eziránt bírósághoz fordul, illetve a dologgal rendelkezik (pl. jelzálogjogot enged földjére alapítani), az elbirtoklási idő megszakad, vagyis elölről kezdődik ingóságok esetén a 10, ingatlanok esetén a 15 év. A szakadatlan birtoklást nem zárja ki az, hogy az elbirtokló másnak ideiglenes jelleggel átadja a dolgot. Amennyiben az elbirtokló akaratán kívül veszti el a dolog feletti rendelkezés jogát (pl. azt tőle ellopják, elveszik) és azt 1 éven belül nem szerzi vissza, vagy bírósághoz nem fordul ez ügyben, az elbirtoklási idő megszakad.

Amennyiben az elbirtoklás alatt álló tárgyat egymás után többen birtokolják, az újabb birtokos hozzászámíthatja az elbirtoklásához szükséges időhöz elődje elbirtoklási idejét, feltéve, ha mindkettőjükre nézve teljesültek az elbirtoklás feltételei. Így előfordulhat az, hogy az elbirtoklást megkezdő jóhiszemű személy a törvényben meghatározott időpontnál lényegesen kevesebb tartamú birtoklással szerez tulajdont a dolgon.

Ingatlanok elbirtoklása esetén a szabályok némileg eltérnek az eddigiektől.

Amennyiben a földnek csak egy részére állnak fenn az elbirtoklás feltételei, és a föld nem osztható meg, elbirtoklás nem történhet. Amennyiben az ingatlant elbirtokolták, ám nem jegyezték be az ennek eredményeként keletkezett tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba, tulajdonjogára az elbirtokló nem hivatkozhat olyan személyekkel szemben, aki az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva ellenérték fejében tulajdont szerzett. (Ez történik akkor, ha a dolog volt tulajdonosa eladja az elbirtoklás folytán más tulajdonába került földterületet másnak, aki nem tud az elbirtoklásról, és az ingatlan tulajdoni lapjában foglaltak alapján joggal azt hiszi, hogy az eladó a tulajdonos.)

Ha az elbirtokolt dolog tulajdonosa azért nem tudott fellépni az elbirtokló ellen, mert menthető okból nem volt abban a helyzetben (pl. egészségi állapota azt nem tette lehetővé), az akadályozó körülmény elmúltától számított 1 éven belül akkor is követelheti vissza a dolgot, ha az elbirtoklási idő már eltelt.