3. táblázat
A budapesti hidak autóbusz utasforgalma (ezer/nap)
| Híd |
1937 |
1958 |
1965 |
1981 |
1990 |
2002 |
| Árpád híd |
|
8,5 |
25,7 |
52,6 |
27,1 |
9,4 |
| Margit híd |
11,5 |
63,7 |
120,2 |
90,7 |
27,3 |
22,1 |
| Lánchíd |
37,0 |
83,3 |
99,2 |
40,0 |
19,5 |
9,6 |
| Erzsébet híd |
11,9 |
|
81,3 |
163,3 |
118,6 |
113,7 |
| Szabadság híd |
7,6 |
31,8 |
30,6 |
37,0 |
24,8 |
|
| Petőfi híd |
5,2 |
9,3 |
38,3 |
35,3 |
5,9 |
4,4 |
| Lágymányosi híd |
|
- |
|
|
|
12,5 |
| Hárosi híd |
|
|
|
|
|
3,5 |
| Átkelések összesen: |
73,2 |
196,6 |
395,3 |
419,1 |
223,2 |
|
4.táblázat
Az utak és a hidak forgalma hamarosan elérte az euTópai szintet. Budapest hídjain naponta több mint 600 ezer jármű és több mint másfélmillió utas kel át a Duna felett és alatt. A belvárosi hidakon torlódások alakulnak ki, ezeknek oka azonban nem a hidak számának, vagy szélességének hiánya, hanem a belváros utcáinak befogadóképessége. Új közúti Duna-hidakra északon és délen egyaránt szükség van, a főváros fejlődése ezt megköveteli, mivel egyrészt Budapest a szélek felé terjed, jobban beépül, a felhagyott ipar-negyedek helyén lakónegyedek létesülnek, melyek a városon belüli forgalmat növelik. De nem elég a hidat „parttól partig" tervezni! Útvonalban kell gondolkodni, melynek csak része a híd. A keresztforgalom által nem zavart áthaladást hosszabb távon kell biztosítani, miként az a Hárosi és az Árpád híd esetében történt.
 |
| 10. kép: Az M0-as északi híd (számítógépes grafika) |
Amint a XIX. század vége felé elődeink bölcsen lerakták a Hungária körút alapjait (ez ma már teljesen telített), úgy ki kell jelölni és rögzíteni az ennél kijjebb fekvő, a Körvasút mentén kiépítendő ún. Munkás körút nyomvonalát. Ehhez északon az Újpesti vasúti híd melletti aquincumi Duna-hídra van szükség, míg délen az Albertfalva - Határ út (Gubacsi) hídra. Az előbbi már jobban előkészített, így megépítése előbb várható. Mindkettőre több tanulmány, vázlat is készült.
Ugyanakkor a városi úthálózat fejlesztésénél számolni kell a fővárost körülvevő autópálya gyűrűvel, a jelenlegi fél-autópálya, autóút kiépítésére mielőbb sort kell keríteni. A gyűrű csak akkor teljes, ha záródik.
Az M0 gyűrű északi Duna-hídja bár a főváros határán kívül esik - tehermentesíti a meglévő északi szektorban lévő hidak forgalmát és megkönynyfti az azokon szükséges felújítások elvégzését.
A 2003. CXXVIII. törvény az M0 északi Duna-hídjának építését a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése keretében előírta. A háromnyílású, ferdekábeles, összesen 1850 m hosszú híd építése a körültekintő előkészítés után a közeljövőben, reméljük hamarosan, megindulhat.
Budapest Duna-hídjai a fővárosnak olyan kincsei, melyeket minden építménynél jobban meg kell becsülni, meg kell óvni és az utókor számára meg kell őrizni. A hidak élete és állapota jelzője a főváros életének és igényének, az európai nagyváros színvonalának.
Ennek az igénynek és elvárásnak Budapest Duna-hídjai csak részben felelnek meg. Az egyes hídleírásoknál szólunk erről, de sem az elismerések, sem a hiányosságok nem kapnak elég hangot, sem a szakmában, sem a közvéleményben. Nem beszélve az építkezés részletes megoldásának bravúrjairól, még a kész hidat is egyszerű természetes képződménynek és nem hasznos emberi csúcsteljesítménynek fogja fel a legtöbb ember.
Hídjainkban rejlő szellemi és anyagi kincsünk megbecsülésének és megtartásának elengedhetetlen feltétele és egyben feladatunk a hidak karban és rendben tartása és mindenkori működésének biztosítása. Ez a feladat állandó figyelmet és intézkedést, aktivitást igényel.
A meglévő hidak felújítása, nem ritkán a pálya átépítése sokszor késik, mert a főváros közlekedésében egy Duna-híd kiesése is nagy zavart, torlódást okoz.
 |
| 11. kép: Az Aquincumi híd (számítógépes grafika) |
Ez a megfontolás indokolja a Déli összekötő vasúti híd harmadik vágányának kiépítését is, a meglévő pillérekre.
A budapesti Duna-part a Margit és a Szabadság híd között immár az UMESCO világörökség része, a hidak gondozása a fővárosnak elsőrendű feladatává vált.
Pestet és Budát Széchenyi Lánchídja tette Budapestté. Budapestet szép hídjai tették világvárossá. A világvárost hídjainak felrobbantása tette tönkre és világhírű hídjainak újjáépítése keltette újra életre. A főváros és a hidak élete azonos es összeforrott.
Hídjai éltetik az ország fővárosát! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
