Időrendi áttekintés
1. A dunai átkelés korai eseményei
Már a rómaiak a mai Árpád híd, Margit híd és az Erzsébet híd környékén keltek át a Dunán. Réveket használtak.
1556-ban hajóhidat épített a török, később repülőhíd is üzemelt, amikor nagyobb forgalom jelentkezett.
2. Négy állandó Duna-híd épült 1839-1896 között zömében külföldi alkotásként.
1839-49. Megépült a Lánchíd. A maga korában világcsúcs. Bevezették a hídvámot.
1870. Megváltották a Lánchidat, hogy új híd épülhessen!
1872-76. Pályázat alapján a franciák építették a Margit hidat, de már magyarok is közreműködtek a rakparti nyílások gyártásában.
1873-76. Összekötő vasúti híd épült (ez is francia kivitelezésben).
1896. Elkészült - olasz tervek szerint - az Újpesti vasúti híd, acélszerkezetét már magyarok gyártották.
3. Két hídra pályázatot írtak ki, ezután zseniális magyar hidak épültek
1894-96. A Fővám térnél épült híd, mely „Ferencz József" nevét kapta (1946-tól Szabadság híd), ma is lényegében eredeti formában áll.
1898-1903. Az Eskü térnél felépült a világszép, és (23 évig) világcsúcstartó Erzsébet (lánc) híd.
1900. A Margit hídról a Margitszigetre vezető számyhíd megépült, Zsigmondy Béla és a Magyar kir. Állami Vas és Gépgyár kivitelezésében (mint az előbbi hidaknál).
1908. Törvény készült az Óbudán építendő híd ügyében.
4. Átépült két Duna-híd (1911-1915)
1911-13. Az Összekötő vasúti híd megújult.
1913-15. A Lánchíd vasszerkezetét lecserélték, a hídfőket kiszélesítették.
5. Átmeneti megtorpanás, majd három nagy hídépítés indult (1933-1943)
1933-37. A Boráros térnél rácsos felsőpályás híd épült, melyet Horthy Miklósról neveztek el.
1935-37. A Margit híd déli oldalát szélesítették, erősítették.
1939-43. Épült az Árpád híd, de félbe maradt az építés.
6. Az összes Duna-hidat elpusztították (1944-1945)
1944. november 4-én a Margit híd pesti egyik nyílása felrobbant, a másik kettő is ledőlt.
1944. december 29. A két vasúti híd, egy nyílás kivételével, hullámsírba dőlt.
1945. január 14. A Boráros téri, Horthy Miklós hidat felrobbantották.
1945. január 16. A Ferenc József híd középső részét felrobbantották.
1945. január 18. A két világcsúcs, világszép hídnak se kegyelmeztek (Lánchíd, Erzsébet híd).
7. Szükséghidak épültek (1945-46)
1945. március 17. A Margit híd mellett cölöpözött ideiglenes hidat vertek, a Fővámtéri és Boráros téri híd roncsaira március-áprilisban szükséghidat tettek.
1945. április 26. Katonai szükség híd készült az Összekötő vasúti hídnál.
1945. november 18. Az Erzsébet híd mellett pontonhíd épült (népiesen „Petőfi-Böske") 1949-ig, a Lánchíd elkészültéig volt üzemben.
1946. január 11. Az ideiglenes hidakat elvitte a jég, megszakadt a közlekedés.
1946. március 15. (18.) Elkészült a félállandó Kossuth-híd.
1946. májusában a Margit híd mellett „Manci" elnevezésű pontonhíd épült
8. A hidak újjáépítése (1946-1964)
1946. augusztus 20. Újjáépült a Szabadság híd, korábban Ferenc József híd.
1946. október 31. Megindult a forgalom az Összekötő vasúti híd félállandó „K" provizóriumán.
1947. november 16. Elkészült a Margit híd déli oldala.
1948. augusztus 1. Teljes szélességben átadták a forgalomnak a Margit hidat.
1948. október 8. Elkészült az Összekötő vasúti híd egyik vágányának végleges hídszerkezete.
1949. november 20. Építésének centenáriumára újjáépült a Lánchíd.
1950. november 7. Átadták a forgalomnak (félszélességben) az Árpád hidat, átmenetileg (1956-ig) Sztálinról nevezték el.
1952. november 25. Petőfi néven avatták az eredeti formában újjáépült Boráros téri hidat.
1952. június 22. Elkészült az Összekötő vasúti híd második vágányának szerkezete. szélességgel, kábelhídként újjáépült Erzsébet hídon.
9. A Duna-hidak felújítása (1964-1981)
1953. 1965-69. A Szabadság híd szakaszosan megújult.
1955. május 21. Újjáépült az Újpesti vasúti híd az Összekötő vasúti hídnál felszabadult hadihíd szerkezettel.
1964. november 21. Hosszas előkészítés után, megindult a forgalom a nagyobb szélességgel, kábelhídként újjáépült Erzsébet hídon.
1973. A Lánchíd felújításánál négy hónapig szünetelt a forgalom.
1973-75. Az Erzsébet hídon megszűnt a villamos forgalom, eltávolították a síneket, átépítették az útburkolatot.
1979. A Margit híd korszerűsödött. A parti nyílásokat átépítették, gyalogos aluljárók létesültek, mindkét parton.
1978-80. A Szabadság híd felújításának első üteme.
1979-80. A Petőfi híd felújítása és korszerűsítése: a pályaszerkezetet átépítették.
10. Kapacitásbővítés és új Duna-hidak (1981-től)
1981-84. Állami nagyberuházásként az Árpád híd szélesedett két új hídrésszel. Átépült a Flórián tér és a pesti hídfő.
1985-86. A Szabadság híd felújításának második üteme zajlott, részleges forgalomkorlátozással.
1985. Az Erzsébet híd pályaburkolatát felújították.
1987-88. A Lánchíd teljes felújítása megtörtént.
1990. Budapest határában - 40 évvel az Árpád híd megnyitása után új Duna-híd épült Hárosnál, az M0 hídjaként.
1995. Lágymányosnál - az Összekötő vasúti híd mellett - megindult a forgalom Budapest legifjabb hídján.
1996. A Petőfi hídon pályafelújítás, sarucsere, új villamos pálya készült.
1999. Az Erzsébet híd gyalogjárdáit acél szerkezetre építették át.
2001. Az Erzsébet híd budai feljáróját felújították.
2003. Az Árpád híd gyalogjárdáit acélszerkezetűre építették át, északon kerékpárút létesült.
2004. Elkezdődött az M0 északi Duna-híd beruházásának előkészítése.
Néhány LEG és érdekesség
A legelső állandó folyami hidunk a Lánchíd 1849-ben elkészült, nyílása világcsúcs, szépsége egyedülálló. Gróf Széchenyi István, aki a legtöbbet tette a hídért, nem láthatta a kész művet (a leggyűlöltebb ellenség Haynau táborszernagy „avatta"...).
A koncesszióban épült Lánchíd igen sikeres volt. A hatalmas építési költség (6,2 millió Ft) kevesebb, mint 20 év alatt befolyt, megvásárolták a hidat 1870-ben, s a további bevételekből volt mód újabb hidakat építeni.
Az 1876-ban épült Összekötő vasúti híd ma a MÁV legnagyobb forgalmú hídja.
A legelső teljesen magyar alkotású híd (tervezés, kivitelezés) a gyönyörű, 1896-ban épült, ma Szabadság néven ismert híd.
A leghosszabb vasúti híd az országban az Újpesti. Csúcstartó abban, hogy 50 éve ideiglenes hadihíd viseli a forgalmat. Gyalogos és kerékpáros forgalma kezdetektői, de napjainkban is elég jelentős.
Az Erzsébet (lánc) híd 1903-ban 290 m-es nyílásával hidalta át a Dunát, a lánchidak között világcsúcstartó volt 23 évig.
Az Árpád híd építését már 1908-ban törvény írta elő, a tervezés több menetben folyt. 1939-ben az építés is megindulhatott, ám a világháború miatt leállították. Bár az elkészült szakasz nem sérült az ostrom alatt, tovább építésével 1950-ig (42 évet) kellett várni.
Anyaghiány miatt csak félszélességben készült el, 1950-ben az Árpád híd. 1984-ben ezért két új hídrésszel kellett megszélesíteni, így ma nemcsak a leghosszabb, hanem a legnagyobb felületű (kb. 32 ezer m2), s a legnagyobb forgalmú is.
1935-37-es években megszélesítették a Margit hidat, s forgalom alatt minden ívtartót megemeltek, sarukra helyezték. Bravúr volt!
Hídjaink elpusztítása óriási munkát adott a hidászoknak, s ennek kiválóan megfeleltek. Hiányok közepette (anyag, szerszám, élelem stb.) folyamatosan tudták biztosítani a dunai átkelést. Kiemelkedő példa a Kossuth híd, amely alig több mint fél év alatt épült. (Rendeltetésének eleget tett a szűkös, háború utáni időkben, 1960-ban elbontották).
A Lánchíd újjáépítésében megmozdult a társadalom, nagyszabású gyűjtés zajlott az általános szegénység ellenére. A szakemberek, Széchy Károly, Sávoly Pál és sokan mások a roncsok felhasználásával a híd építésének centenáriumára újjáépítették a hidat. E híd roncsait több hídba beépítették. A láncokat kiegyengették, a roncsokat használták szerelőállványnak.
A régi Erzsébet lánchíd roncskiemelése (majd 10 ezer tonna) hatalmas munka volt, 12 évig tartott, mivel újból fel kívánták használni. Ám erre nem került sor, mert a közúti forgalom a korábbinál szélesebb hidat indokolt, s így kábelhíd épült. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
